* összes poszt, adattárak

Egészségügyi kódrendszerek

10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet a gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól

Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:

a) BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kód: a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása alapján alkalmazott, a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. Revíziója bevezetéséről szóló 42/1995. (XI. 14.) NM rendelet által alkalmazni rendelt kód;

b) OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) kód: az egészségügyi eljárások jelölésére használatos és az egészségügyi dokumentációban alkalmazandó, az egészségügyi eljárások azonosítására és csoportosítására használatos kód;

c) FNO (Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség Nemzetközi Osztályozása): a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozására használt kódrendszer;

…

e) homogén betegségcsoport (HBCs): az aktív fekvőbeteg szakellátási esetek osztályozási rendszere az orvos-szakmai és a ráfordítás-igényesség szerinti azonosság vagy hasonlóság alapján;

Betegségkódok

BNO, ICD – Betegségek

Betegségek Nemzetközi Osztályozása = International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems

Alapja az 1893-ban elkészült Bertillon-féle osztályozás. 1948-ban jelent meg a 6. revízió, ezt már a WHO adta ki. 1993-ban vezették be hivatalosan a tagállamok, köztük Magyarország is. A magyar verziót hívjuk BNO-nak. Jelenleg a 10.  (X) revízió az aktuális. BNO-10, ICD-10. [1]

A kódok négy karakteresek. Az első karakter betű, majd következik két szám. A negyedik karaktert pont választja el, és a fő betegségkategóriát részletekre bontja. A WHO megengedi, hogy az egyes országok saját, ötödik karaktert is alkalmazzanak. pl.

  • E6600 – Elhízás
  • F1950 – Drogok és pszichoaktív anyagok okozta pszichotikus zavarok
  • I10H0 – Magas vérnyomás betegség

A BNO-10 három vaskos, zöld kötet.

1. kötetben a kódok szerinti rendszerben,
3. kötetben a betegségek szerinti rendszerben,
2. kötet pedig a mortalitási, morbiditási statisztikák összeállításához ad segítséget. 

Használata:  az egészségügyi intézmények finanszírozási folyamataiban használják. Az ügyvitelszervezők kódolják be az egyes esetekkel kapcsolatos betegségeket. Ez alapján fizet a kórháznak az állam. A népegészségügyi statisztikák is ezen kódok alapján készülnek. 

A hatályos BNO kódrendszert hagyományosan az egészségbiztosító kezeli (NEAK).

FNO, ICFDH – Funkcióképesség, állapotok

Funkcióképességek Nemzetközi Osztályozása = International Classification of Functioning, Disability and Health

A BNO kódrendszer a betegséget osztályozza, de nincs benne utalás pl. a súlyosságra.  Erre a célra dolgozta ki a WHO az FNO-t. Legfőképpen a kóros egészségi állapotok diagnózisát írja le, az FNO segítségével a betegséghez társult funkcióképességről nyerhető bővebb információ. Mindezek értelmében a BNO-, és az FNO kódrendszer kiegészítik egymást, alkalmazásuk együtt ajánlatos. [1]

Egy piros színű, B5-ös méretű kötet.  

Magyarországon a kódrendszernek egy nagyon leegyszerüsített változata került bevezetésre [3], egy betű és négy szám. pl.

  • b1141 – Tájékozódási funkciók (enyhe probléma)
  • b1565 – Térlátás
  • b7305 – A törzsizomzat ereje

Finanszírozáshoz használt kódok

OENO, ICPM, ICHI – Eljárások

Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozási Rendszere = International Classification of Procedures in Medicine, 

International Classifications of Health Interventions (ICHI)

Különféle orvosi eljárások azonosítására használják Magyarországon. Szintén a WHO dolgozta ki. 1978-ban jelent még, akkor még kísérleti verzió volt, végleges kiadása nem született meg, kikerült a WHO programjából. Helyette a International Classifications of Health Interventions, (ICHI) nemzetközi beavatkozási kódrendszer összeállítása kezdődött el. Magyarországon – hasonlóan más országokhoz – nemzeti változatot hoztak létre az orvosi tevékenységek osztályozására.[1]

Struktúrája: öt számjegyű numerikus kódok pl.

  • 11011 – Elsősegély
  • 42400 – Mammográfiás szűrés

A magyar adaptációban egy idő után különválasztották azokat a tételeket, amelyeket a járóbetegszakellátásban használtak, a fekvőbetegeljárásra pedig kialakult a HBCs.

HBCs, DRG – hasonlóan finanszírozható betegségcsoportok

Homogén Betegség Csoportok = Diagnosis Related Groups

A hazai kategóriarendszer ismérve, hogy az amerikai, Diagnosis Related Groups (DRG) rendszerre épül, azonban a fejlesztési folyamatok során a rendszer adaptálása a magyar, aktív fekvőbeteg szakellátás sajátosságaihoz történt. Ez nem kizárólag magyar sajátosság, más országok esetén is nemzeti variációk kerültek kidolgozásra (pl.: Health Related Groups, HRGs, Egyesült királyság) [1]

A magyar HBCS rendszer 1993. július 1-jén került bevezetésre, mint kórházi tevékenységi kódolási és finanszírozási eszköz. [1]

A HBCs egy olyan klasszifikációkra épülő kódrendszer, amely az ellátási eseteket BNO-, és OENO kódok alapján sorolja egyes osztályokba.[1]

Kiegészítések

FEOR, ISCO

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere = International Standard Classification of Occupations

1975-óta létezik, 2011 óta van hatályban a FEOR-08.

pl. Az egészségügyben használható FEOR számok

  • 2211 Általános orvos
  • 2212 Szakorvos
  • 2213 Fogorvos, fogszakorvos
  • 2214 Gyógyszerész, szakgyógyszerész
  • 2221 Környezet- és foglalkozás-egészségügyi foglalkozású
  • 2222 Optometrista
  • stb.

WHO egyéb kódrendszerei

Származtatott klasszifikációk, az egészsségügyi szolgáltatások egy-egy területére vonatkoznak [3]: (kiemelve, ami nálunk van)

  • ICPC – International Classification of Primary Care
  • ICNP – International Classification of Nursing Practice
  • CPT – Current Procedural Terminology
  • LOINC – Logical Observation Identifiers Names and Codes
  • UMLS – Unified Medical Language System (ide tartozik a MeSH is!, az National Library of Medicine, USA gondozza)
  • ATC/DDD – Gyógyszerek osztályozása
  • DSM – Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders
  • ICD-10 MM to deaths during pregnancy, childbirth and puerperium
  • ICD-O-3 – International Classification of Diseases for Oncology (3. kiadás)
  • ICD-10 NA – Application of the International Classification of Diseases to Neurology
  • ICD-10 for Mental and Behavioral Disorders
  • ICD-DA – Application of the International Classification of Diseases to Dentistry and Stomatology
  • ICD-10-PCS American Procedure Codes
  • ICECI – International Classification of External Causes of Injury
  • TNM Classification of tumour size, lymph node involvement and metastasis

Könyvtárunkban meglévő kötetek

tárgyszavak: classification, egészségügyi számjelrendszer

Angol nyelvű kiadványok

  • ICD – International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems , 1965. revision
  • ICD – International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems , 1975. revision
  • ICD-10 – International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems, 1992
  • ICD-10-MM to deaths during pregnancy, childbirth and puerperium
  • ICD-DA – Application of the International classification of diseases to dentistry and stomatology, 3rd revision, 1995
  • ICD-NA – Application of the international classification of diseases to neurology, 2nd revision, 1997
  • ICM – International classification of procedures in medicine, 1978
  • ICD-10 classification of mental and behavioural disorders, 1992
  • ICF – International classification of functioning, disability and health, 2001
  • ICF-CY – International classification of functioning, disability and health : children and youth version, 2017
  • ICD-O – International classification of diseases for oncology, 2nd revision, 1990
  • ICD-O – International classification of diseases for oncology, 3rd revision, 2000
  • ICHPPC-2 – International Classification of Health Problems in Primary Care, 1979
  • Manual of the International Statistical Classification of Diseases, Injuries, and Causes of Death

BNO magyar nyelven

  • A betegségek nemzetközi osztályozása 1955. évi 7. revízió
  • A betegségek nemzetközi osztályozása 1965. évi 8. revízió
  • A betegségek nemzetközi osztályozása 1975. évi 9. revízió
  • BNO-10, 1995
  • A daganatok hisztológiai osztályozása és BNO kódszámai
  • A mentális és viselkedészavarok BNO-10 szerinti osztályozása
  • BNO kódok a kardiológiában és az általános orvosi gyakorlatban
  • BNO-10 zsebkönyv : DSM-IV-TR TM meghatározásokkal
  • A leggyakrabban használt BNO-10 kódok

Magyar nyelvű kiadványok

  • FNO : A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása, 2004
  • TNM-kézikönyv : a rosszindulatú daganatok TNM-klasszifikációja és stádiumbeosztása
  • DSM-5 diagnosztikai klasszifikációs rendszer, 2016
  • DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz, 2016
  • Kis ABC-ATC-ABC könyv

HBCS

  • Szabálykönyv : a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról, 1998
  • Szabálykönyv : A fogászati ellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról, 1999
  • Besorolási szabályok a homogén betegségcsoportok képzéséhez, 1993
  • Besorolási szabályok a homogén betegségcsoportok képzéséhez : 2.0, 1994
  • Besorolási szabályok a homogén betegségcsoportok képzéséhez : HBCS Verzió: 3.0, 1997
  • Besorolási szabályok a homogén betegségcsoportok képzéséhez : HBCS Verzió: 4.0, 1999
  • Besorolási kézikönyv a homogén betegségcsoportok képzéséhez : HBCS Verzió: 4.3, 2001

Egyéb kódok

Szakmakódok – OTH

A szakmakód az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyének kiadásához és működési engedélyük nyilvántartásához szükséges.[1]

A szakmakódokról és azok felépítéséről először a 32/1997. (X. 28.) az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról szóló NM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazott információkat. A jelenleg is hatályos szakmakódokat az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló – 2/2004. (XI. 17.) EüM – rendelet tartalmazza.[1] pl.

  • 01 Belgyógyászat
  • 0100 belgyógyászat
  • 0101 angiológia, phlebológia, lymphológia
  • 0102 haematológia
  • 0112 haemopoetikus őssejt transzplantáció
  • 0103 endokrinológia, anyagcsere és diabetológia
  • 0113 endokrinológia
  • 0123 diabetológia
  • 0104 gasztroenterológia
  • 0105 nefrológia
  • 0106 geriátria
  • 0109 allergológia és klinikai immunológia
  • 0110 dialízis
  • 02 Sebészet
  • 0200 sebészet
  • 0202 tüdő- és mellkassebészet
  • 0203 érsebészet
  • 0204 idegsebészet

Betegség Regiszterek

Magyarországon a kiemelkedő jelentőségű megbetegedések népegészségügyi fontossága miatt kerültek egyes betegség regiszterek centralizált, jogi szabályozásra. A jogi szabályozási formák eltérőek (önálló jogszabály  vagy magasabb jogszabályba beépülő). Ezek a

  • Nemzeti Rákregiszter
  • Gyermek onkológiai Regiszter
  • Nemzeti Szívinfarktus Regiszter
  • Haemofília nyilvántartás
  • Ritka betegségek nyilvántartása
  • Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása. [1]

Szakirodalom

[1.] Endrei D., Ágoston I. and Boncz I. (2015) Egészségügyben használatos adatbázisok és kódrendszerek. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.
https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/eukodrendszerek/EubenHasznalatosKodrendszerek_20160118jo.pdf.

[2.] Ködmön, J. (2011) Egészségügyi informatika. Debreceni Egyetem. 
https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0019_1A_Egeszsegugyi_informatika/ch04s05.html.

[3.] Surján, G. (2013) Orvosi kódrendszerek és ismeretábrázolás. Semmelweis Egyetem.
http://semmelweis.hu/dei/files/2013/11/Orvosi-k%C3%B3drendszerek-%C3%A9s-ismeret%C3%A1br%C3%A1zol%C3%A1s.pdf.

A könyvek metadatai elérhetőek ZOTERO-ban is: https://www.zotero.org/groups/5155208/egszsggyi_knyvek_-_biostatisztika_s_kdrendszerek

Lexikon linkek

BNO