Referátumok
Ásványi
Ilona: Egyházi könyvtári szolgáltatási modell (p. 3-21.)
A
Magyar Könyvtárosok Budapesten rendezett VIII. Világtalálkozójának
előadása keretében, a jövőre 25. születésnapját ünneplő
Egyházi Könyvtárak Egyesülésének (EKE) elnökeként köszöntötte
Ásványi Ilona a hallgatókat, megköszönve az eddigi támogatást
is a könyvtáros szakmának.
Mint mondta, az egyháziak a
legrégebbinek mondott könyvtárak, mégis hiányosnak érzi tágabb
körben az ismereteket az ilyen típusú intézményekről.
Fontosnak
tartja ennek kiterjesztését, hiszen aktív életet élnek
Magyarországon az egyházi könyvtárak, külön egyesület is
szerveződött köréjük. Az EKE köreibe tartozik 60 magyarországi
és 7 határon túli magyar egyházi-felekezeti könyvtár, amely
tény rendkívül egyedülálló.
Az egyházi könyvtárak
történelmi visszatekintése után a jelenre tért át. A könyvtárak
napjainkban is gyarapítják a teológiai gyűjteményeket, így
kurrens teológiai szakkönyvtárnak is méltán nevezhetőek.
Vita
tárgya, hogy szakkönyvtári avagy egyéb külön csoporthoz
tartoznak-e, de kétségtelenül a szakkönyvtári jelleg a
meghatározó.
Felekezetenként is meg kell különböztetni
az egyházi könyvtárakat, amelyek között országos hatáskörrel
rendelkezőket is találhatunk.
A könyvtárak történetében
mindig is nagy változásokat jelentettek a gazdasági, szakmai,
politikai, jogi, technikai változások, amelyek természetesen a
könyvtárszakma egészére is ugyanúgy hatást gyakoroltak.
Nagy
munkát jelentett az egyházi könyvtárak számára, hogy vissza
tudjanak kapcsolódni az élő könyvtári rendszerbe, és ennek a
munkának a nagy része abban állt, hogy folyamatosan bizonyítaniuk
kellett, hogy ők nem múzeumok, sem archívumok, ráadásul
közművelődés jellegű feladatokat is képesek akár ellátni, így
közhasznú szerepük is van. Ez persze elég tág fogalom, minden
könyvtártípusban más módon valósulhat meg. 20 év elteltével
úgy tűnik, ez volt az egyetlen érv, hogy a szakma elfogadja
őket.
Átlendülve a kicsinek nem mondható nehézségeken,
végre érdemi munkát tudnak végezni az állományvédelem
(digitalizáció), adatbázisépítés, tudományos kutatás,
közművelődés stb. területeken is. Feladat van, amely megjelenik
egyes könyvtári szinteken, de egyesületi szinten is.
Az EKE
éves, háromnapos összejöveteleket tart, amelyeken évenként
váltakozva foglalkoznak a muzeális gyűjteményekkel, következő
évben pedig az információs kommunikációs technológia terén
elért tervekkel, eredményekkel.
Állománygyarapítási,
-alakítási, feldolgozói, szolgáltatási területeken a szokványos
könyvtárakhoz hasonlóan működnek, ám jellegüket tekintve
szorosan együttműködnek a helyi egyházi levéltárral, múzeummal.
Saját szakfeladatként jelenik meg a kiállításszervezés, illetve
mások által szervezett rendezvényeken való megjelenés. Részt
vesznek egyházi intézmények tevékenységeiben, akár helyszín
biztosításával, könyvtári órák levezetésével.
Sok
egyházi intézmény vállal kiadói feladatokat is.
Az
előadás fő témája mégiscsak a digitalizáció volt, amely
függetlenül az adott könyvtártípustól, mindenhol egyöntetűen
fontos állománymegőrző feladat. Az egyházi könyvtárakban ez is
később kapott nagyobb hangsúlyt a megfelelő feltételek hiányának
tulajdoníthatóan. Összehangolni sem volt könnyű a munkát,
hiszen több esetben más-más könyvtár digitalizálta ugyanazt a
dokumentumot, persze feleslegesen.
A számítógépen történő
katalogizálás az egyházi könyvtárakban az 1990-es évek közepén
kezdődött meg a Theca
rendszeren. Ez kilenc egyházi könyvtár katalógusának az
elérhetőségét biztosította. A 2000-es évek elején tértek át
az integrált rendszerekre, ennek következtében a Theca
elhalt. 2010-től az EKE összejövetelén bemutatott UNITAS
vette át ezt a szerepet. A cél a közös katalógus volt. Manapság
20 könyvtár gyűjteményéből kereshetnek az
érdeklődők.
2003-2004-ben több egyházi könyvtár
támogatást nyert egy digitalizálást szorgalmazó pályázaton,
amelyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium írt ki.
Volt, aki külső céggel végeztette el a feladatot, majd azokból
kiadványt készíttetett.
Megindult a különböző egyházi
könyvtárakban a munka, különböző technikai háttérrel, más-más
tempóban, de folyamatosan és ugrásszerűen. Ebben óriási szerepe
volt az EKE-nek.
Digitális szolgáltatás szempontjából
minden egyházi könyvtárban folyik számítógépes katalogizálás,
adatbázisépítés és egyéb digitalizálási munka. A
digitalizálás elsődleges célja az állományvédelem, a
tudományos kutatás támogatása és az ismeretterjesztés.
Czupi
Gyula: Nyitás előtt, zárás után : javítani a városlakók
komfortérzetét (p.
22-27.)
Amikor
Nagykanizsa város 2001-ben megkapta a könyvtárpalota kulcsait, egy
cél vezette a városi könyvtár munkatársait: javítani a
városlakók komfortérzetét, továbbá, hogy olyan központot
tudjanak kialakítani, amely kiszolgál mindenféle könyvtári
igényt, és lehetővé teszi a különböző széleskörű
szolgáltatások elérését.
A hatalmas tér óriási
lehetőségeket rejtett, de nem minden feltétel volt egyértelműen
adott. A különböző szolgáltatások a nagyobb terekben nem tűntek
összekapcsolhatónak, és bár találkozásokra, csevegésekre
alkalmas volt, de ha nagyobb létszámmal voltak jelen a vendégek,
ez olyan zajjal járt, amely zavarta a könyvtár működését.
Össze
kellett egyeztetni a mindennapi létet a nyitvatartási időn kívül
megrendezésre kerülő programokkal, de az üveg térelválasztó
nem volt elég. Pedig valahogy megoldást kellett találni, hogy a
két övezet egymástól függetlenül és egybenyitva is
használhatóvá váljon.
A nyitvatartási idő is gondot
okozott. Az eklektikus nyitvatartási napokat nehéz volt
megjegyezni, mivel a heti hat napon négyféle nyitvatartási idő
lett megállapítva. Ezt nehéz volt megjegyezni még úgy is, hogy
minden munkanapon 13 órától volt nyitva a könyvtár. A
nyitvatartási idő egységesítése nem volt megoldható, viszont
az épület nyitvatartási idejének egységesítése reális célnak
tűnt.
A tervek után jöhettek a gondolatok az erőforrás
előteremtéséről. A közmunkások jelenléte egy biztos hátteret
jelentett, akikre számíthattak a felügyelői, ruhatári, általános
tájékoztatási, teafőzési stb. feladatoknál.
Kellett
könyvtáros is, aki a kikölcsönzött dokumentumokat visszaveszi.
Ehhez egy mobil kölcsönzőhelyre is szükség volt, ahol nem csak a
könyvek visszavételére volt lehetőség, hanem a kolléga a
mindennapi könyvtárosi munkáját is el tudja végezni, és akár
telefonon is tud tájékoztatást adni. A könyvtárosok nagyjából
25 naponként látnak el ilyen jellegű szolgálatot. Ilyenkor
1,5-5,5 óráig terjedő óraszámot dolgoznak le a
munkaidejükből.
A napilapok mozgatható polcokra kerültek,
így könnyen áthelyezhetőek voltak a leválasztott előtérbe.
Az
ügyeletben dolgozók egész más perspektívából látják a teljes
épület életét, ahol nagyon sok, egyéb színes program kap
helyet. Belekapcsolódtak a körforgásba, az olvasók, vendégek
szemszögéből látják a mindennapi működést. Ez a lehetőség
személyesebb kapcsolatokra, ismerkedésekre ad módot.
A
könyvtár egy közösségi helyszínné vált, sokan munka előtt
ugranak be visszavinni a kikölcsönzött dokumentumokat, vagy akár
a korán érkezők ott várják meg az iskolakezdést, olvasással
eltöltve az időt.
Időjárási viszontagságok elől is
bejuthatnak az előtérbe a látogatók még nyitás előtt. A
tanulás megsegítésére korrepetálást is szerveztek pedagógus
jelenlétével. Ez igénybe vehető egyénileg vagy csoportosan
is.
Feljegyzéseket gyűjtenek a kollégák, amelyekből
próbálnak statisztikákat készíteni. Ezekből szeretnék megtudni
a látogatók célját a szolgáltatás minőségének javítása
érdekében. Ezekből a feljegyzésekből kiderül, hogy sokféle
céllal érkeznek a látogatók. Természetesen első helyen maga az
olvasás, kölcsönzés áll, de fontos helyet tölt be a tanulás
is, de előfordult, hogy a könyvtárban kötöttek
biztosítást.
Bíznak benne, hogy tovább növekszik az
intézmény népszerűsége, és ebben a különféle intézményekben
tanuló diákoknak nagyon nagy szerepet szánnak.
Lassan telt ház lesz
Lencsés
Ákos, Sütő Péter: Online tartalmak konzorciumi beszerzése (p.
28-33.)
A
digitális tartalmak elérhetősége az olvasók számára általában
egyet jelent az ingyenességgel. Persze vannak kivételek.
Figyelmetlenség esetén elkeveredhetünk olyan kalózoldalakra,
amelyek „elfelejtettek” figyelmeztetni minket, hogy fizetős
területre érkeztünk.
A könyvtárak számára folyamatos
probléma, hogy a szolgáltatott szakfolyóiratok, e-könyvek
hozzáféréséhez komoly anyagi háttérrel kell rendelkezni. Ez
azért is fontos kérdés, mert sok esetben az online elérhetőség
átvette a vezető szerepet a nyomtatott dokumentumokkal szemben.
A
könyvtárak rájöttek, hogy más intézményekkel való
együttműködéssel könnyebben tudnak lehetőséget teremteni az
online tartalom hozzáféréséhez. Akár konzorciumba tömörülve
tucatnyi intézmény férhet hozzá egy szerződésbe foglalt
digitális tartalmakhoz. Ezek nincsenek példányszámhoz kötve, a
könyvtárak pedig megosztják a feladatokat egymás között
ügyintézés, beszerzés, előfizetés terén.
Konzorciumot
lehet alapítani földrajzi szempontok figyelembevételével,
szakterületi- vagy intézménytípus tekintetében, de persze fontos
az azonos szolgáltatás iránti igény. A könyvtári konzorciumokat
tömörítő ICOLC (International Coalition of Library Consortia)
tagsága több mint kétszáz konzorciumot foglal magában.
A
különböző munkafolyamatok megosztásán túl fontos az egységes
fellépés a kiadókkal, adatbázis-szolgáltatókkal szemben. Az
összefogásnak, együttműködésnek köszönhetően sokkal nagyobb
érvényt tudnak szerezni maguknak a könyvtárak, mintha ezt
magukban lennének kénytelenek elérni. Kezdve az előfizetési díj
mértékétől egészen akár a szolgáltatások testre szabásáig.
A
kiadók részéről is előnyös a konzorciumi szerződés
létrejötte. Ezáltal az adminisztráció is egyszerűbbé válik,
nem kell egyesével végigjárni ezeket a folyamatokat. Nem beszélve
arról, hogy ezek a megállapodások támogatják a kiadói termékek
népszerűségét, terjedését is.
Magyarországon az EISZ
(Elektronikus Információszolgáltatás) Nemzeti Program fogja össze
konzorcium keretében a könyvtárakat. Két stratégiai célja a
tudományos tartalomszolgáltatás és a közművelődési feladatok
ellátása. 2018-ban a kétszáz tagintézmény több mint ötven
adatbázist ért el segítségükkel. Ezek a szolgáltatások
felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, egészségügyi
intézmények, múzeumok, levéltárak, szakkönyvtárak,
közkönyvtárak és államigazgatási intézmények részére is
biztosítottak. Több határon túli magyar intézmény is részt
vesz a programban.
Az EISZ azon kívül, hogy az
adminisztratív ügyeket intézi, a NKFIH (Nemzeti Kutatási,
Fejlesztési és Innovációs Hivatal) által biztosított összegből
százalékosan támogatja az előfizetéseket. A támogatások itt
nem érnek véget, hiszen az EMMI a felsőoktatási intézmények
számára, a Magyar Tudományos Akadémia pedig az akadémiai
kutatóintézeteknek is biztosít céltámogatást.
Komplex
döntéshozatali folyamaton kell keresztülesniük a beszerzéseknek.
Ez minden évben rengeteg feladatot ró az ügyintézéssel megbízott
könyvtárosokra. Fontos része ennek a folyamatnak a statisztikák
átvizsgálása, ennek alapján évről évre mód van átgondolni a
következő évi előfizetéseket.
A használati metrikák
mérésénél nagyon sok adatra rávilágíthatunk, úgy mint a
dokumentumtípus-függő statisztikákra, amelyek megmutatják
például az e-folyóiratcikkek teljes szövegű letöltéseinek,
megtekintéseinek számát címek, havi bontás szerint, megjelenési
év szerint, letöltésre/megtekintésre irányuló visszautasított
kísérletek számát, gold open access cikkek teljes szövegű
letöltéseinek/megtekintéseinek számát címek szerint, havi
bontásban stb.
Fontos számokat mutatnak meg ezek a
statisztikák, amelyek támogathatnak minket, könyvtárosokat a
döntéselőkészítésben is. Fontos adat, hogy az adott intézmény
kutatói melyik kiadónál, milyen folyóiratokban, mennyit
publikálnak, és mely folyóiratokra hivatkoznak legtöbbször.
Az
egyes kiadók eltérő mérőszámokkal is jellemezhetik a
használatot, vagy ugyanazon adatokat különbözőképpen is
értelmezhetnek. Ennek segítségére vezették be a COUNTER
szabványt, amely forrástípusonként egységesen definiálja a
mutatókat, ezzel megkönnyítve az összehasonlíthatóságot.
A
SUSHI protokollt a nagyobb intézmények számára a statisztikák
rendszeres gyűjtésére fejlesztették ki.
A COMPASS
adatbázis szolgáltatásokat nyújt nemcsak a tagintézmények,
hanem bármely elektronikus forrásokat használó intézmény és a
teljes hazai kutatói közösség számára is. Ez többek között
egy lelőhely adatbázis, amely ingyenesen érhető el. Itt
megismerhetőek az EISZ-en keresztül beszerzett tudományos
elektronikus források, továbbá folyamatosan bővül az intézmények
egyéni adatbázis és e-folyóirat, illetve e-könyv előfizetéseinek
gyűjteménye is. Rendelkezik cikk-keresővel, ez a Crossref API-ját
használja, így DOI azonosító alapján is lehetővé teszi a
keresést.
Az EISZ a hazai felsőoktatás, közgyűjteményi
szféra és a nonprofit kutatásban részt vevők számára nyújt
hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc
vásárlásával. Ezáltal a konzorcium keretein belül beszerzett
elektronikus források mellett segíti az intézmények, kutatói
közösségek munkáját különféle szolgáltatásokkal, és
azokat, akik bármilyen formában kapcsolatba kerülhetnek az online
szakirodalommal.
Bánkeszi
Katalin, Szepesi Judit: MoodleMoot konferencia Debrecenben (p.
34-38.)
2018.
október 4-5-én került megrendezésre a 12. hazai MoodleMoot
konferencia a Debreceni Egyetem Kassai úti kampuszán. A fő témák
között szerepeltek például a digitalizáció az oktatásban,
vállalati képzések és e-learning, nyílt oktatás, MOOC, social
learning, személyes tanulási környezetek, gamification és
játékalapú tanulás.
A találkozót indokolta, hogy a
Moodle használóinak a száma az utóbbi években Magyarországon
rohamosan megnőtt. A konferencia célja a tapasztalatcsere, válaszok
keresése a felmerült kérdésekre. Fő feladata a Moodle-közösség
szervezése és a kommunikáció elősegítése, új felhasználók
támogatása. Célcsoportjaik: oktatók, informatikusok,
rendszergazdák, oktatásszervezők, döntéshozók,
intézményvezetők.
Mi is az a MoodleMoot? A Moot egy óangol
szó, amelynek jelentése: tanácskozó
gyűlés.
A teljes kifejezést J. R. R. Tolkien műve, A
Gyűrűk ura
egyik jelenete inspirálta.
Minden évben egy-egy aktuális
téma kerül terítékre. Kezdetben technikai jellegű kérdésekre
keresték a választ, később a hangsúly eltolódott a módszertani
kérdésekre, a létrehozás és a működés folyamataira.
A
konferencián a plenáris előadások mellett szekciók és
workshopok is helyet kapnak.
A Debreceni Egyetemen már
tudatosan alkalmazzák az e-learninget. A központ feladatai közé
tartozik a keretrendszer fejlesztése, az online oktatás módszertani
támogatása, a tananyagkészítés, az oktatási célú
eseményrögzítés, és fontos az adatbiztonság és a
minőségbiztosítás kérdésével is foglalkozni.
Az előadók
beszámolnak a saját területükön elért eredményekről,
fejlesztésekről, a Moodle könyvtári alkalmazásáról. Az
e-tananyagok használata egyre több karon épül be az egyetemi
oktatásba. Az elmélet többsége távoktatásban, e-learning
formában érhető el.
A nyitó előadásban Vágvölgyi Csaba
az utóbbi időben megjelent Moodle-verziókat mutatta be. Az elmúlt
két évben négy főverzió jelent meg, a legfrissebb 3.5-ös
májusban (azóta már létezik a 3.6.2 is).
Megismerhették a
SkillToolkit
e-learning Solution
fejlesztést. Ez szinte minden keretrendszerhez hozzáilleszthető.
Nem önálló LMS, hanem eszköz a hatékony tanításhoz, külön
szoftver modul.
Bemutatásra került a SkillToolKit
mögött
megbújó koncepció,
amelynek fontos jelmondata: „ne tanítsunk, hanem MEGtanítsunk”.
Mivel a nagyobb intézményeknél kevesebb idő jut a tanulásra,
viszont új információk kellenek a feladatok elvégzéséhez, gyors
és hatékony módszerre van szükség a tudásátadáshoz. Mindez
előnyös, ha nem unalmas, és helyet kap az észlelés, a gyakorlás.
A tananyag újrafelhasználható elemekből épül fel, így azok a
tanulás bármely pontján bármikor előhívhatóak, megtámogatva
ábrákkal, rajzokkal, szimulációkkal.
Bemutatták a
MyLab&Mastering
terméket. Ez egy interaktív e-book tesztekkel, videókkal.
Mindegyik e-book egy önálló témakört dolgoz fel, és akár
LMS-be is integrálható. Két fő témakört ölel körül: üzleti
és természettudományi ismereteket. Célja az elmélet gyakorlatba
való átültetése, készségek fejlesztése, problémamegoldás,
kritikai gondolkodás fejlesztése. Tutor rendszerben a tanuló
segítséget is kérhet.
Papp Gyula a konferencia végére egy
nagyon gyakorlatias műhelyt szervezett. A résztvevők
kipróbálhatták az előzetes felmérő teszt készítésének
minden egyes mozzanatát.
Dancs
Szabolcs, Koltay Tibor, Németh Márton: Adat- és tudásmenedzsment
a posztigazság korában : mozaikok az INFINT Information
Interactions 2018 nemzetközi konferenciáról (p. 39-43.)
2013
óta rendezi meg a pozsonyi Comenius Egyetem Könyvtár és
Információtudományi Tanszéke az Information
Interactiont
(Információs Interakciók) című konferenciasorozatot. A
rendezvénynek az egyetem könyvtára ad helyet. 2005 óta a
konferenciák nemzetközi részvétellel kerülnek megrendezésre.
Idén erre október 23-án került sor.
A nyílt adat (Open
Data)
olyan ingyenes online adat, amely újrahasznosítható és
terjeszthető a megfelelő forrás megjelölésével. Bátorította
az előadó a kutatókat, hogy nyílt licenc alapján strukturált
formában tegyék fel adataikat a netre, tekintettel arra, hogy a
megosztási formátum gyártó- és platformfüggetlen
legyen.
Koltay Tibor, az Eszterházy Károly Egyetem
képviseletében az információs túlterhelés és a félrevezető
információk kapcsolatáról beszélt. A posztigazság (post-truth),
hogy gyakran találkozunk dezinformációval. Ennek egyik oka a
közösségi média terjedése. A dezinformáció elleni
leghatékonyabb védekezés a kritikai hozzáállás.
Az OSZK
képviseletében Dancs Szabolcs bemutatta a könyvtárak és kiadók
bizonyos együttműködési modelljeit. Az új üzleti modellek
kialakítása, hozzáférési politikájuk újragondozása a
könyvtárak és egyéb memóriaintézmények számára lehetővé
teszi, hogy minőségi metaadat- és tartalomszolgáltatásaik révén
az információs piac versenyképes szereplőjévé váljanak. Ezen
kívül megismertette a hallgatóságot egy olyan kutatásfejlesztési
projekt formájában megvalósuló, hazai kezdeményezéssel, amely
egy mettaadathub-szolgáltatás kialakításával igyekszik
hatékonyabbá tenni a könyvipari értéklánc tagjai közötti
adatcserét.
Drótos László és Németh Márton előadásából
kiderült az a tény, hogy egy könytári webarchívumnál jogos
elvárás, hogy a teljes szövegű keresés mellett metaadatok
alapján is kereshető, illetve böngészhető legyen. Ezek része
automatikusan is előállítható, de sok esetben emberi
intelligenciára és adatrögzítésre is szükség van. A
webarchiválás metaadatolásának a megtervezése nem választható
el a leendő Országos Könyvtári Rendszer megtervezésétől.
A
konferencia sok témát érintő, magas színvonalú áttekintést
nyújtott aktuális digitális könyvtári kérdésekről, de nagyon
fontos a további szakmai párbeszéd is, amelynek teret adott ez a
pozsonyi konferencia is.
Szommer
Edit: Harcoltunk a kilencfejű sárkánnyal (p. 44-47.)
Létrejött
egy projekt hátrányos helyzetű, saját nevelési igényű,
tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő
tanulók számára. Ezek a gyerekek a Budapesti IX. Kerületi József
Attila Általános Iskola alsó tagozatos tanulói. A projekt során
mesét hallgathatnak az érintett gyerekek az iskola
könyvtárában.
Olyan légkör megteremtése volt a cél,
ahol ezek a gyerekek könnyebben megnyílnak, együttműködnek.
Többüknél komoly beszédprobléma is fennállt, koncentrációs
képességük is sokkal rosszabb a korosztályukénál.
A fő
cél az anyanyelvi és a szociális kompetenciák fejlesztése volt,
mivel a részt vevő gyerekek rendkívül ingerszegény környezetből
érkeztek.
A meseválasztás szempontjai között szerepelt,
hogy segítsen elindítani a gyerekeket azon az úton, ahol könnyebb
lehet a tanulás. Mirtse Zsuzsa Égforgató
csodagyűrű
című meséjére esett a választás. Szép megjelenése és a
tartalma is meggyőző volt.
Mindvégig titok maradt, mi az
oka annak, hogy a Minden
Ajtót Nyitó Varázskulcs
című mese meghallgatása előtt kiosztottak mesehallgató
medálokat, amelyek egy sárkányfejet ábrázoltak. A mese végén
kinyithatták a medálokat, amelyben egy kilences szám volt.
Beszélgettek a szám jelentőségéről, vagyis, hogy a kilenc a
tökéletesség, teljesség száma. Azt az üzenetet szerették volna
átvinni ezzel a mesével a gyerekeknek, hogy sokszor bizony meg kell
küzdeni sok tulajdonsággal, amelyek akadályoznak minket az örömök,
boldogság megélésében.
Az első foglalkozást továbbiak
követték, ahol az adott mesének köszönhetően tovább
folytatódhatott a nemes munka. A gyerekeknél hamar jelentkeztek a
pozitív változások, sokkal tágabb szókinccsel fejezték ki
magukat. Egyre bátrabban beszéltek félelmeikről, az egymásra
való odafigyelés is intenzívebbé vált. Nemcsak egymás között
nyíltak ki, hanem családjukba is hazavitték az újdonsült
információkat, élményeket. Sok helyen a szülők is
bekapcsolódtak a „házifeladatok” elkészítésébe.
A
projekt végén a gyerekek ajándékokat kaptak, és mindenki
sajnálatát fejezte ki, hogy vége a közös munkának. De a
fejlődés elindult, hiszen magukkal viszik mindazt a sok jó
tanácsot, élményt, amit a meséknek köszönhetően kaptak, és
remélhetőleg, bármikor is nehéz helyzetben érzik magukat, elő
tudják venni ezeket a praktikákat, amik segítségével boldogabb
életet élhetnek.
Monostori
Imre: Életmű-bibliográfia Tüskés Tiborról (könyvismertetés)
(p. 48-52.)
2729
tételt tartalmazó életmű-bibliográfia készült a 2009-ben, 79
éves korában elhunyt irodalomtörténész, kritikus, tanár,
szerkesztő, könyvtáros, Tüskés Tibor emlékére.
Három
nagy fejezet köré épül fel: I. a Művek, II. a Szakirodalom, III.
a Hatás- és kultusztörténet, amely felsorolja az irodalmi, a
képzőművészeti és a filmdokumentumokat.
Az ötvenes évek
közepétől, fiatal tanár korától kezdődik az írói pályája.
Kezdetben nagy számú újság- és folyóiratcikkekkel Pécsett és
Pécsről. Később szerkesztői feladatok is megtalálják, majd
repertóriumok, bibliográfiák és egyéni kötetek is színesitik
ezt a sorozatot.
Tüskés Tibor az egyik legnagyobb 20.
századi szerkesztő. Legjelentősebb szerkesztői munkája a pécsi
Jelenkorhoz
fűződik. Ebben a tisztségében helyet adott a tehetségeknek, de
szigorúan figyelt a minőségre. A modern irányzatok sem álltak
távol tőle, érdeklődése kiterjedt a társművészetekre, így a
képzőművészetre is.
Szerkesztői, főszerkesztői évei
után következtek az önálló szerzői kötetei, amelyeknek száma
93 db. Első könyve 1968-ban jelent meg A
déli part
címmel.
Tüskés Tibor nagy levelező is volt, ennek
köszönhetően még alaposabban lehetett utána járni ennek a
bőséges életműnek, és azt bibliográfia formájában kiadni.
A
bibliográfia segítségével nyomon követhető Tüskés Tibor
irodalomtörténészi és kritikusi munkásságának kibontakozása
és elágazásai, teljessége.
(orvosi) szak(könyvtári) információk 